Energia fűz

(Salix Viminalis Gigantea)

A "fűz" növénytani jellemzése:

A füzek kétszikű, kétlaki fás növények, viráguk barkában, általában még lombfakadás előtt jelenik meg, rovarbeporzásúak. A fűzfák lombhullatók, hengeres hajtásúak, fák vagy cserjék formájában fordulnak elő. Leveleik szórt, ritkán átellenes állásúak, leginkább lándzsa alakúak. Szaporításuk legelterjedtebb formája fás dugványok ültetése. Számos fajuk megtalálható. Svédországban több fűzfajta felhasználásával kinemesítésre került és a világ több országában elterjedt a gyorsan növő "energia fűz"

Az "energia fűz" termesztésének biológiai tulajdonságai és legfőbb jellemzői:

• A mai ismeretek szerint ez a fafajta a leggyorsabban növő, úgy hosszra,(naponta 3-3,5cm-t képes a hajtás növekedni) mint tömegre, mivel már az első vegetációs év után is vágható állapotba kerül. Hozama az első év után kb.8-10 t/hektár/év, míg a 3.év után már 40-60t/ha/év
• Magas talajvizű vagy árvizes területen naponta egy kifejlett növény kb.15-20 liter vizet képes naponta elpárologtatni.
• E fűz kedvező tulajdonsága, hogy évente képes hektáronként 20-30 tonna ún. szennyvíziszapot is feldolgozni, hasznosítani.
• Betegségekkel szemben ellenálló
  
• A vadak nem kedvelik acetil alkohol tartalma miatt
• A kinemesített fűz jó mézelő növény.

Termesztésének talaj és éghajlati igénye:

• A fűzek igen széles területen, gyakorlatilag a mérsékelt és hideg éghajlati övezetekben mindenütt előforduló növények. Különösen jól tűrik az eltérő hőmérsékletű viszonyokat.
• Az utóbbi években egyre nagyobb területeket ültetnek be vele Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az energia fűz igen jól tűri a homokos száraz talajt és a magas hőmérsékletet, így 45%-al nagyobb terméshozamot érve el(kb. 60 t/ha Magyarországon a Svéd 40-45 t/ha –hoz képest. Ezek az adatok azt mutatják, hogy minden feltétel adott a sikeres termesztéséhez.
• Az energia fűz képes igen kedvezőtlen talajon pl. külszíni bányák meddőhányóin mint rekultivációs növény fejlődni. Természetesen lassabb tempóban mint más normál talajon, de mélyreható gyökérzete lehetőséget ad a rossz minőségű talajokban való növekedésre is. Az ilyen talajon viszont a területek humuszképzésében óriási szerepe lehet. A növény részére optimális az 5,5-6,5 közötti pH-érték, de ültethető 3,5-10 pH-jú talajon is. Kedvező, ha a talaj vízháztartása aránylag jó.

Az energia fűz ültetése és agrotechnikája:

A energetikai célra nemesített fűz szaporítása kb. 20 cm-es dugványok telepítésével történik. Legkedvezőbb a dugványok minél gyorsabb felhasználása. Ültetés előtt ezeket a dugványokat 24-48 órán át vízben kell áztatni, így egyrészt felveszi a környezet hőmérsékletét, másrészt annyi nedvességet szív fel, hogy az ültetés után néhány napot nedvesség nélkül is átvészel.

Az ültetést kora tavasszal, minél korábban, a fagyok megszűntével célszerű elvégezni, ilyenkor a talaj nedvessége a legkedvezőbb.

A dugványok földbe történő ültetését kézi vagy gépi erővel végezhetjük. A talajt megfelelően elő kell készíteni(szántás, boronálás) és a gyomoktól megszabadítani.

A későbbi agrotechnikától, a növényvédelem módjától(vegyi,gépi vagy kézi) függően a sortávolság 75-100 cm, míg a tőtávolság 40-50 cm legyen. Igy hektáronként 14.000 db dugványra van szükség.

Az ültetést követően 2-3 hét eltelte után megjelennek a friss, fiatal hajtások. Amennyiben ebben az időben elegendő nedvesség volt a talajban, vagy öntözéssel nedvességet kaptak a növények, úgy megeredése majdnem 100%-os.

Növényvédelem – növényápolás:

A fűz ültetvényeknél az első évben különösen fontos a gyomoktól való védelem. A gyorsan növő gyom mellett nem képes gyökérzetét kialakítani, ezért fontos a terület gyom mentesítése. Kétszer kell a területet gyomirtózni. A vegetáció megindulása előtt a kétszikű gyomok, míg a megindulása után az egyszikű gyomok ellen.

Az ültetést megelőzően végezzük el a kijelölt földterület mélyszántását, 40-50 cm mélységben. Az őszi talaj előkészítő műveletek gondos elvégzése komoly megtakarítást eredményez úgy a tavaszi növényvédelemnél, mint később a termesztésnél.

Az energia fűzet az első évben védeni kell a vadaktól, mivel az első éves növények még nem tartalmaznak annyi cseranyagot, mint a következő években. Ezek a cseranyagok a növényt a vadak számára élvezhetetlenné teszik.

Az energia fűz hozama :

A Salix Viminalis telepítésnél az első vegetációs év un. bevezető év, mivel ez a fűz gyökérzetének kialakulási éve. Egy dugványból 2-3 különböző hosszúságú – mintegy 0,5-2,5 m hosszú – hajtások jönnek elő. Ezek nagysága függ az adott év csapadékától, a vízháztartási körülményektől és a talajviszonyoktól. Az első év után a füzet vissza kell vágni 5-10 cm-re a talaj felett, melynek az a célja, hogy meginduljon a bokrosodás és a második évben már 3-7 szál hajtást hozzon egy dugvány. Ennek hossz év végére eléri a 4-6 m-t. Energetikai célra legalkalmasabb a 3. és azutáni években kitermelt fűz.

Kisebb területeken a betakarításhoz kaszát vagy robbanómotoros fűrészt, míg a nagyobb területeken megfelelő adapterrel ellátott betakarító gépet alkalmazunk. A betakarított vesszők nem igényelnek speciális fedett raktározást.

Az energia fűz hasznosítása :

Az energia fűz fajtát elsősorban energetikai célokra nemesítették ki. A növény magas szalicil alkohol tartalma miatt igen magas fűtőértékkel rendelkezik kb.4900 kcal/ kg. Az energia fűzzel történő fűtésnél a fűtés költsége legfeljebb a koksznak 50 , a gáznak 30, a fűtőolajnak pedig 20 százaléka. E célra történő felhasználása azért is indokolt, mivel fűtési paraméterei a benne lévő szalicil alkohol miatt megegyeznek a feketeszénpor fűtőértékével és fele a fűtőolaj vagy a gáz fűtőértékével.

Felhasználásának egyéb területei:

• Papíripar
• Bútor- és épületfaipar
• Építőipar (ideiglenes utak építésénél, rézsűk védelmére, folyó- és patakpartok védelmére stb.)
• Gyógyszeripar

Az energia fűz energetikai felhasználása :

A világ hagyományos energiaforrásainak fokozatos kimerülése és az energiaköltségek folyamatos növekedése miatt kiemelkedő jelentőséget kap az ún. alternatív energiaforrások felderítése és hasznosítása. Az alternatív energiák közé tartoznak azok a fafajok, melyek termesztése szabályozható és növekedése gyors. Ilyen az energia fűz, amely felhasználásának jelentőségét növeli, hogy az alacsony termőképességű, gyakran parlagon hagyott vagy tartósan vízzel borított területeket más célokra nem, vagy csak igen költségesen lehet hasznosítani.

Az EU-ban számos kultúrnövény termesztése mennyiségileg szabályozott, míg ezt a növényfajtát korlátozások nélkül – sőt támogatások mellett – lehet termeszteni.

Tekintettel az energia fűz gyors és arányos növekedésére, ezzel a fával ki lehet váltani a hagyományos erdők tüzelőfa céljából történő irtását. Itt már az első évben és ezt követően is 25-30 évig minden évben a hagyományos fa mennyiségének többszörösét lehet előállítani.

Az energia fűz termesztésének egyéb előnyei :

• Betakarítása november és február között lehetővé teszi a mezőgazdasági gépek egy részének holt időben célszerű használatát.
• Betakarítása alkalmassá teheti a térségi foglalkoztatás szintjének jelentős növelését, lehetővé téve az alacsony szakképzettségű emberek tömeges foglalkoztatását
• Környezetkímélő módon válthatja ki kisebb vagy akár nagyobb települések teljes körű fűtési energiával történő ellátását
• Alkalmas kistelepülések és állattartó telepek szennyvíztisztítására
• Kiemelkedő és pótlólagos befektetést nem igénylő talajszerkezet javító és tápanyag növelő, hatású
• Értékes - kiegészítő – forrása lehet a „méh legelőknek”

Bizonyítható, hogy az energia fűz termesztése kedvezőbb, mint a repcéjé, mivel a repce jó minőségű földeken, évente megújuló költségekkel termeszthető.

Az energia fűz széles körben felhasználható rendkivül gazdaságosan előállítható olyan növény, amely értékes új alternatívát jelent a mezőgazdaságban és az alternatív energia felhasználás területén.